[5-1]
A nemzeti-szocializmus és a náci propaganda
Az I. vh-s vereséget követően 1919-ben, Münchenben megalakult a NSDAP, és Hitler hamarosan megszerezte a párt irányítását. Magát Führer-nek, vezérnek nevezte és a pártban mindenki feltétlen engedelmességgel tartozott neki. Megszervezte a párt fegyveres testületét az SZA-t majd az SZSZ-t. 1923-ban, Münchenben sikertelen kísérletet tett a hatalom átvételére (sörpuccs), börtön büntetése alatt írta meg a Mein Kampf (Harcom) című könyvet, amely a nácizmus eszme rendszerét és politikai céljait tartalmazta.
Ez a zavaros ideológia több forrásból is merített. Az egyik a szociáldarvinizmus, amely szerint az élet szüntelen harc, amelyben az erősebb győz, a gyengébb elpusztul. Ezt alkalmazta az emberi társadalomra, amikor meghirdette a teljesesen tudománytalan fajelméletet.
Fajelmélet: a népeket alacsonyabb és magasabb rendű fajokba sorolta, felsőbb rendűek az áriák, vagyis a germánok, és ezen belül a szőke kék szemű németek, alacsonyabb rendű a szlovákok, feketék és a zsidóság, amelyet betegesen gyűlölt és Németo. minden bajának okozójaként állított be. Ez az antiszemitizmus. A német nép fajtisztaságát nem csak a zsidóktól féltette, homoszexualitásokat, a gyógyíthatatlan és az elmebetegeket is el akarta különíteni, először csak sterilizálni, majd megsemmisíteni. „Az embereknek látható ellenségre van szükségük, nem láthatatlanra. Ha nem lenne zsidó, ki kellene találni.” mondta Hitler, mert az antiszemitizmus alkalmas a tömegek manipulálására, megtévesztésére. A nácizmus a gyűlölet ideológiája volt, megvetette a humanizmust, demokráciát, liberalizmust, az erőszakot dicsőítette, bizalmatlan volt az értelmiséggel és a kultúrával szemben. Hirdették az állam mindenek felettiségét, a totális diktatúra szükségességét.
Politikai céljai: versai béke rendszer revíziója, Németo. régi nagyságának helyre állítása és élettér biztosítása, vagyis a németség kibontakozásához szükséges újabb területek megszerzése Eu. keleti részén: Lengyelo. És Ukrajna.
Náci propaganda:
A propaganda a diktatúra eszköze, irányítója Goebbels így foglalta össze a propaganda alap elveit:
1. A propaganda a tömegek befolyásának eszköze
2. Egyetlen célja a hatékonyság
3. Néhány jelszóra kell koncentrálni, és ezzel hatni a tömegek érzelmeire (pl.: a zsidóságot kell felelősé tenni mindenért)
4. A propaganda hatékonyságát növeli az erőszak alkalmazása, vagyis a roham osztagosok utcai randalírozása.
A náci propaganda szempontjából leghatásosabbak a népgyűlések voltak. Fontosak voltak a külsőségek, a horogkeresztes zászlók, egyenruhák, jelvényes látványos felvonulások. A tömegek manipulálásának másik fontos eszköze a film és rádió, ami akkoriban terjedt el. |
Az I. vh. kirobbanásához vezető folyamatok
I. A XIX. szd. végén Európában megszűnt a hatalmi egyensúly és egyenlőtlen fejlődés alakul ki
Nagy-Britannia továbbra is a világ bankárja és első számú kereskedője. A legnagyobb flottával és gyarmatbirodalommal rendelkezett, de az ipari termelésben elvesztette vezető szerepét.
Franciaország nem csak gazdaságilag maradt le a fejlődésben, hanem demográfiailag (népesség) is az 5. helyre csúszott vissza. Fő külpolitikai cél kitűzése a revans, vagyis Elzász és Lotaringia visszaszerzése Németországtól.
Oroszország nagy lélekszámához és óriási területéhez nem járult korszerű gazdaság és politikai rendszer. Az ipar fejletlen, késik a modernizáció. Expanzív, terjeszkedő külpolitikát folytat.
Németország Európa vezető ipari hatalma, vegyi és elektronikai ipara világelső, gazdasága dinamikusan fejlődik. 70 milliós nemzetállam, de gyarmatai alig vannak. Ezért tengeri hegemóniát, vezérszerepet akar kihívni, és erre építve a gyarmatok újra felosztásával német világbirodalmat kiépíteni.
OMM soknemzetiségű birodalom, eltérő fejlettségű területekből áll, az iparban lassan halad a modernizáció, külpolitikájában a német célokhoz igazodik. És Oroszországgal komoly hatalmi ellentétei vannak a Balkán-fsz-en.
II. Fegyverháború
A nagyarányú német és francia hadsereg fejlesztés és általános hadkötelezettség bevezetése. Anglia és Németo. közötti flottarivalizálás.
III. Szövetségi rendszerek kialakulása
Antant: Fro., Anglia, Oroszo.
Központihatalmak: Németo., OMM
IV. Oroszo. Balkáni politikája
Oroszo. támogatta a Balkánon a nemzet állam kialakulást, ami sértette az OMM érdekeit, így a Balkán-fsz. Európa puskaporos hordójává vált. OMM által megszállt Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban történt az a merénylet, ami a vh. kirobbanásának közvetlen okává vált. 1914. júni. 28-án Gavrilló Princit a fekete kéz- nevű szerb titkos tagja megölte Ferenc Ferdinánd főherceget, osztrák trónörököst és feleségét. Az ezt követő elhamarkodott mozgósítások és gyors hadüzenetek következtében kitört az I. vh.
|
A nagy gazdasági világválság és megoldásának amerikai modellje
A 20-as évek második felétől az amerikai hitelek segítségével Európa gazdasága stabilizálódott. Megfékezték az inflációt és megkezdődött a gazdasági konjuktúra (fellendülés). Az iparban struktúraváltás következett be, technika: újítást alkalmaztak.
Vezetőiparág: a villamos energia és elektronika, a húzó ágazat: az autó- és repülőgépgyártás lett. A szaporodó beruházások újmunka lehetőségeket teremtettek. Bővült a belsőpiac, ami a termelés további bővülésekhez vezetett. Soha nem látott árú bőség volt tapasztalható. A pénzügyi életben fellendült a részvényekkel való kereskedés.
A válság 1929. okt. 24-én a New York-i tőzsdén tört ki (fekete csütörtök). A részvény árak zuhanni kezdtek, a nap végre 40%-kal csökkentek, ezért mindenki el akarta adni a részvényeit. Az emberek féltek hogy a tőzsde után a bankok is tönkre mennek, ezért mindenki egyszerre akarta kivenni a pénzét, a bankok fizetés képtelenné váltak. A hitelrendszer összeomlott, leálltak a beruházások, a gazdasági élet megtorpant, a gyárak csökkentették a termelést részlegesen, majd véglegesen bezártak. A munkásokat elbocsátották. USA-ban 12 millió, Európában 15 millió munkanélküli, ebből 5, 5 millió Németországból van. A munkanélküliség tovább csökkentette a keresletet, élelmiszert is nehezen tudtak vásárolni. Így a válság átterjedt a mezőgazdaságra is. Amerikai bankok nem tudtak hitelt adni Európának, így kitört a világválság.
A válság megoldása:
Keyes angol közgazdász elmélete alapján. E-szerint az államnak be kell avatkoznia a gazdaság működésébe. Szabályozni kell a keresletet és a kínálatot. Olyan munkaalkalmakat kell teremtenie, amely biztosítja a megélhetést, de nem növeli meg a piaci árukínálatot, ilyenek az infrastrukturális beruházások. 1932-ben, Amerikában a demokratapárti Roosevelt nyerte a választást, programja neve: New Deal, amely Keyes elméletét használta fel. Ennek segítségével oldották meg a válságot Amerikában.
1. lépés: 5 napos bankzárlat, csak a tőkeerős bankok nyithattak meg, így stabilizálódott a bank rendszer
2. lépés: munkanélküliség megszüntetése, közmunka programok, folyó szabályozás, erdőtelenítés, mocsarak lecsapolása, nagy állami beruházások során lakótelepeket, hidakat, repülőterek építése -> fizetőképes kereslet
3. lépés: a farmerek állami támogatást kaptak, ha átmenetileg csökkentették a termelést
4. lépés: szociális intézkedések, a munkavállalkozókat érintették (8óra munka, gyerek munka megszüntetése, nyugdíj, munkasegély bevezetése, engedélyezte a szakszervezeteket és a sztrájkot). -> jóléti állam
|
Magyar nyelvtan tételek
- Nyelv mint jelrendszer
- A nyelv és a beszéd kapcsolata és funkciói
- Kommunikációs folyamat tényezői, funkciói
- A nem nyelvi jelek szerepe a kommunikációban
- A finnugor nyelvrokonság bizonyítékai és a nyelvcsalád
- A nyelvemlékek típusai
- A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése
- A mai magyar nyelvváltozások bemutatása
- Határon túli magyar nyelvhasználat adatai
- Magán- és mássalhangzó képzési sajátosságai és hangtörvényei
- A magyar helyesírás alapelvei
- Alá- és mellérendelő viszonyok a nyelvben
- Szóképzés, szóalkotás
- A szöveg szerkezete és jelentése, A szövegösszetartó erő
- A szövegtipusok kommunikatív, szerkezeti és...
- A retorika alapjai/ A beszéd felépítése, a szónoklat szerkesztésének lépései
- A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi eszközei és viselkedésbeli kritériuma
- A nyelvi jelek csoportjai hangalak és jelentés viszonya alapján
- A képszerűség stíluseszközei és hatása
- Az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatások
|
Magyar irodalom tételek:
- Balassi Bálint élete, munkássága; Egy katonaének elemzése
- William Shakespeare élete, munkássága; Rómeó és Júlia elemzése
- Alexander Szergejevics Puskin élete, munkássága; Anyegin elemzése
- Csokonai Vitéz Mihály élete, munkásága; Reményhez elemzése
- Zrinyi Miklós élete munkássága; Szigetiveszedelem elemzése
+ amit tudunk: Petőfi Sándor, Arany János (nekik is az élete és munkássága, a többit majd a tanévben megtudjuk) |
[5-1]
|